Constitutio Criminalis Theresiana
A Constitutio Criminalis Theresiana (vagy egyszerűen a Theresiana) egy büntető törvénykönyv, melyet Mária Terézia bocsátott ki. A Habsburg Birodalom igazságszolgáltatási rendszerének reformja során megalkotott törvénykönyv egységes büntető- és büntetőjogi eljárást hozott létre, amely kiterjedt Ausztriára és Csehországra.
Története
[szerkesztés]1752-ben indult el a Habsburg Birodalomban az igazságszolgáltatás és büntetőeljárás reformja. Felmerült a lehetősége annak, hogy az 1707-ben kiadott és csak Csehországban alkalmazott Constitutio Criminalis Josephinát kiterjesztik a birodalom egészére. Ennek érdekében felállítottak egy bizottságot Graf Althann elnökletével, amely összeegyeztette a Constitutio Criminalis Ferdinandeát (1656) a Constitutio Criminalis Josephinával. A létrejövő új törvény e korábbi kettő kombinációja lett. 1753 elején újabb udvari bizottság alakult, amelynek feladata egy átfogó törvényalkotás tervezése az örökös tartományok számára. Mária Terézia új irányvonalakat határozott meg, miszerint a Josephina példáját figyelembe kell vennie, így a törvény rendszerének és cikkszámának változatlanul kellett maradnia.[1]
Tartalma
[szerkesztés]Az 1768-ban megalkotott törvénykönyv 1770-ben lépett hatályba, a bűnöket és büntetési tételeket szabályozta. Két részből állt, az első rész (1-57. cikkely) az általános eljárásról, míg a második rész (58-104. cikkely) az általános eljárás enyhítéséről és ennek módjairól szólt. Mellékletében a különböző büntető eljárások és azok eszközei találhatók, képekkel illusztrálva. Nem törölte el a halálbüntetést, sőt részletesen előírta végrehajtási módjait, de már korlátozta a tortúrát.[2] A törvénykönyv teremtette meg a szabadságvesztés-büntetést. A száműzés és kitiltás mellett a kiszabott szabadságvesztés-büntetésnek két típusát is megfogalmazta: a fogházban és börtönben letöltendő szabadságvesztés-büntetést. Emellett kényszermunka-büntetésre is elítélhették a bűnöst, ami szintén a szabadságvesztés-büntetés kategóriájába tartozott. A kényszermunka (1-10 év) egyik típusa a fogházban (vagy dologházban) végrehajtandó munkáltatás volt.[3] A bűncselekmények egy kis csoportjának különösen szigorú büntetést irányzott elő a törvénykönyv. Ide tartozott az istenkáromlás (56. cikkely), a keresztény hit elleni bűncselekmény (57. cikkely), a kuruzslás és a boszorkányság (58. cikkely). A kódex hatálya kiterjedt Magyarországra is, noha Mária Terézia csak az 58. cikkelyt léptette életbe. További artikulusainak használata csak a szokásjogon alapult.[4]
-
Kínzás: hüvelykujjak eltörése -
Kínzás: spanyolcsizma -
Kínzás: felhúzáshoz használandó gép -
Kínzás: a felhúzáshoz használandó gép alkalmazása
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Andreas Leiss:Constitutio Criminalis Theresiana In: Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert. Budapest, 1997, 37-44. o.
- ↑ Tóth J. Zoltán:A halálbüntetés írottjogi szabályozása Magyarországon a felvilágosodástól a Csemegi-kódexig. In: De iurisprudentia et iure publico. Jog- és politikatudományi folyóirat. 2008. 3. sz. 82. o.
- ↑ Mezey Barna: A magyar börtönügy „hosszú” 19. százada. A modern büntetés-végrehajtás feltételeinek megteremtése Magyarországon. In: Börtönügyi Szemle. 2005. 4. sz. 1. o.
- ↑ Bató Szilvia :Boszorkányok és/vagy magzatelhajtók, csalók, tolvajok? Megjegyzések a magyarországi boszorkányperek jogtörténeti kutatásához. In: Jogtörténeti Szemle. 2004. 1. sz. 37. o.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Andreas Leiss:Constitutio Criminalis Theresiana In: (red.) Barna Mezey:Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert. Budapest. 1997.
- Bató Szilvia: Boszorkányok és/vagy magzatelhajtók, csalók, tolvajok? Megjegyzések a magyarországi boszorkányperek jogtörténeti kutatásához. In: Jogtörténeti Szemle. 2004. 1. sz.
- Tóth J. Zoltán: A halálbüntetés írottjogi szabályozása Magyarországon a felvilágosodástól a Csemegi-kódexig. In: De iurisprudentia et iure publico. Jog-és politikatudományi folyóirat. 2008. 3. sz.
- Mezey Barna: A magyar börtönügy „hosszú” 19. százada. A modern büntetés-végrehajtás feltételeinek megteremtése Magyarországon. In: Börtönügyi Szemle. 2005. 4. sz.